CTG vizsgálatra jártam hetente 2-3 - szor a 35-ik héttől. Rendkívül utáltam, mert ugyan még kértek is rá, hogy fogyasszak kólát, és egyek csokit a vizsgálat előtt, csak mire bejutottam a"megérdemelt" ágyra, az én aktívan rugdalózó magzatom többnyire elaludt, aztán jött a pocakrángatás a bűbájos nővérke által mindenféle jelzés nélkül, minek hatására a vérnyomásom egekbe szökött idegalapon a rángasd a jó édes anyádat , és egyéb nyomdafestéket nem tűrő gondolatok kíséretében. Ezután levezetésképpen a megérdemelt  következett a vérnyomás mérés, ami persze magas volt, és a magzati keringésvizsgálat bónuszba (flowmetria), mert Nesztácskám az igazak álmát aludta, így nem mozgott eleget, amely gyanúra adott okot hiába mondogattam, hogy az előtérben folyamatosan ficánkolt. Persze a vizsgálat újabb 30-45 perc várakozás után azt mutatta, hogy a babám tök ok. Mehettem vissza másnap a nagy hordó hasammal kontroll vérnyomás mérésre, ami totál rendben volt. Aztán egyszer csak szülés előtt egy héttel bent tartottak a TERHES PATOLÓGIÁN magzatvíz folyás gyanújával, csupán, mert a doki lusta volt átmenni a másik szobába lakmuszpapírért azzal takarózva, hogy úgyis bármikor szülhetek. Fantasztikus 1 hét volt jajveszékelő kismamák között egyik horror után, a másikat hallgatva. Aztán kétnaponkénti Isteni buroktükrözés, és x ctg vizsgálat után egy este egy óra alvást követően Neszta úgy döntött, hogy itt az idő, 4.-én jön világra, nem 6.-án a kiírt napon.